A státusztörvény ellen demonstráltak a pedagógusok – A BM reagált

(2023. április 25. – Fejlesztő Pedagógia Online) A pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen demonstráltak 2023. április 24-én hétfőn Budapesten. A Belügyminisztérium reagált.

A mások mellett a pedagógus szakszervezetek által szervezett Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással! elnevezésű megmozduláson résztvevők a Kálvin tértől a Ferenciek tere és a Március 15. tér érintésével vonultak a Belügyminisztérium épülete elé.

A belügyi tárca Széchenyi téri épülete előtt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja beszédében azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a státusztörvény tervezetét, mivel annak nem a közoktatás megjavítása a célja, hanem a pedagógusok megregulázása. Úgy folytatta: ehelyett a kormány olyan jogszabályokkal álljon elő, amelyek betöltik azt a szerepet, amelyet a kabinet az EU felé vállalt, mert – mint fogalmazott – „akkor a közoktatás is javulni fog és pénz is lesz”.

 

Nagy Erzsébet beszámolt arról is: az Európai Parlament „összes nagy frakciója” aláírt egy, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címzett levelet, amelyben azt követelték, hogy az EB gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a státusztörvény visszavonása érdekében.

A demonstráció többi szónoka – köztük pedagógusok és diákok – az összefogás fontosságát hangsúlyozták „az igazságtalansággal szemben”.

A Széchenyi téri demonstráció után tüntetők egy része a Karmelita kolostor elé vonult.

Hétfő reggel a Belügyminisztérium épülete előtt több más résztvevővel együtt Szabó Tímea, Szabó Rebeka, Tordai Bence és Berki Sándor, a Párbeszéd – Zöldek politikusai tartottak demonstrációt.

A BM reagálása

A köznevelést és a pedagógusok új életpályáját támogató törvénytervezetek a köznevelés színvonalának javítását szolgálják, a pedagógusok pedig további béremelésére és egyszerűsített előmenetelre számíthatnak – közölte a Belügyminisztérium (BM) hétfőn az MTI-vel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nyilatkozatára és hétfői akcióira reagálva.

A tárca a közleményében azt írta, a törvénytervezetekről másfél hónapja tart a szakmai egyeztetés, rendszeresek a tárgyalások az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. A minisztérium a szakmai egyeztetések lezárását követően terjeszti a törvényjavaslatokat a kormány elé.

A törvénytervezetek a pedagógusok új életpályáját, a köznevelés színvonalának javítását szolgálják. Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet – emelték ki.

Úgy fogalmaztak, „sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét”.

A pedagógusok közszolgálatot látnak el, hiszen a gyermekek oktatása, nevelése a feladatuk, a köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetése ezt teszi egyértelművé. Az új felmondási szabályok is ennek megfelelően azt szolgálják, hogy a gyermekek és a szülők számára kiszámíthatóvá váljon a tanév, és a tanárok ne tanév közben váltsanak munkát, hanem vigyék végig az osztályaik tanítását a tanév végéig – közölte a BM.

A közleményben emlékeztettek, a Belügyminisztérium célja, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését emelje, a kormány ez év januárjától 10 százalékos pedagógusbéremelést tudott megelőlegezni.

Amikor Magyarország megkapja a neki jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet: az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz, ezt követően – 2021-hez képest – 2024-ben 25 százalék, 2025-ben pedig 29-30 százalék lehet a béremelés mértéke – írták, hozzátéve, hogy a kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Megjegyezték azt is, hogy „a dollárbaloldal hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére. Az idei pedagógusbéremeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik”.

Az országban több helyen, köztük Budaörsön is voltak tiltakozások az iskoláknál a státusztörvény ellen.

(Fejlesztő Pedagógia Online / mti)