(Budaörs, 2024. november 5. – Fejlesztő Pedagógia Online / Budaörsi Infó) 2024. november 4-én Pedagógiai Szakmai Napot tartottak Budaörsön az 1. Számú Általános Iskola aulájában.
A jelenlévőket Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere köszöntötte, majd pedig a plenáris előadások következtek.
Előadást tartott:
Ercse Kriszta pszichopedagógus, interkulturális szakértő, oktatáskutató
Előadásának címe:
A magyar oktatás Tükörországban – Alíz elsírná magát (A kívánatos és az abszurd, kitekintéssel a pedagógusokra)
„A közoktatás definiált – azaz hivatalos – funkciói között is megtalálni az egyén és a társadalom boldogulási képességének sokszempontú erősítését. Ha ezeket a köz által támogatott célokként is elfogadjuk, akkor az adott tudományterület (pedagógia és neveléstudomány) legkorszerűbb ismereteire alapozva (1) fel tudunk skiccelni egy kívánatos (oktatási) iskolamodellt. Ezt fogjuk tenni, majd kíváncsian (2) összevetjük a jelenleg működő magyar rendszerrel. Végezetül a pedagógusokra vonatkozó körülményeket és feltételeket (3) tárgyaljuk olyan szempontból, hogy vajon mire lenne szükség, mi támogatja, és mi akadályozza a munkájukat.”
Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író, előadó
Előadásának címe:
Stresszkezelés a szemléletmód megváltoztatásával
„A hangsúly a gondolkodásmód megváltoztatásán van, a helyzetek, veszélyek megfelelő értékelésén. Hogyan nézzünk szembe a kihívást jelentő helyzetekkel, amelyeket ‚stresszfaktorként’ élünk meg? A stressz természetes velejárója mindennapjainknak, ugyanakkor, ha huzamosabb ideig stresszüzemmódban működünk, az ártalmas lehet az egészségünkre nézve. Márpedig, ha a stresszfaktorok számát nehezen tudjuk csökkenteni, kénytelenek vagyunk a másik oldalról megközelíteni a problémát: próbáljuk meg a saját reakciónkat megváltoztatni!”
A szünet előtt a Budaörsi Latinovits Színház egyik előadásából nézhettek meg részletet a jelenlévők (Medea gyermekei, Koós Boglárka és Juhász Vince közreműködésével).
A szünet után a tantermekben folytatódott a beszélgetés
Az első teremben:
Alkonyi Móni és Varga Kata logopédusok, PMPSZ
Téma:
A kifejező beszéd és a beszédértés elmaradása és fejlesztése óvodások és iskolások körében. Az Értem és mondom módszertani kiadványok játékos, nyelvi feladatainak bemutatása és alkalmazása
„Tanítványaink társalgási, kommunikációs képességeinek támogatására egyre nagyobb szükség van. Előadásunkban szót ejtünk a nyelvi elmaradások lehetséges okairól és tüneteiről, ismertetjük az Értem és mondom módszertani segédanyagok játékos, nyelvi fejlesztő anyagát, melyek egyaránt támogatják a nyelvi kifejezést és beszédmegértést.
Bemutatjuk hogyan használhatjuk a feladatokat óvodai csoportokban és osztályokban.”
A második teremben:
Bacsó Flóra konfliktuskezelő szakember
Téma:
Stresszkezelés – hogyan tudom megteremteni magamnak a nyugalom apró szigeteit a hétköznapokban?
„Pedagógusként és segítő szakemberként rengeteg láthatatlan erőfeszítést, odafordulást és gondoskodást teszünk a munkánkba. Néha pedig láthatatlanul merülnek ki az erőtartalékaink. A testünk jeleit már csak akkor vesszük észre, amikor fájdalmat jelez vagy nem tudja végrehajtani az alapvető napi feladatokat.
Ezen a műhelymunkán a Somatic Experiencing testfókuszú eszközei közül ismerhetnek meg a résztvevők pár gyakorlatot, amelyek segítenek felismerni a stressz, a kifáradás jeleit, és a mindennapi öngondoskodást segítik. Szó lesz arról is, hogyan tudunk hatékonyan határokat szabni, hogy vigyázhassunk magunkra.”
A harmadik teremben:
Borda Hajnalka mesterpedagógus, 1. Számú Általános Iskola
Téma:
A tanulás új dimenziója – a digitális eszközökkel támogatott projekt alapú oktatás
„Fedezzük fel együtt a projekt alapú oktatásban rejlő új lehetőségeket! A workshop keretében bemutatásra kerül a „Vendégségben Buda Örzsinél” című digitális eszközökkel támogatott helytörténeti projekt, mely Závada Pál: Wanderer című könyvének egyik elbeszélését dolgozza fel. Így megismerheted, hogyan tudod még izgalmasabbá és hatékonyabbá tenni az óráidat a modern digitális eszközök segítségével. Lehetőséged lesz arra, hogy a legújabb módszerekkel gazdagítsd tanári eszköztáradat, melyekkel diákjaidat aktív részvételre ösztönözheted.”
A negyedik teremben:
Dr. F. Földi Rita gyermek klinikai szakpszichológus, tanszékvezető egyetemi docens, KRE
Téma:
Hiperaktivitással és magatartási problémákkal küzdő gyermekek integrációja – Protektív faktorok és viselkedés szabályozási lehetőségek
Az ADHD problémaköre és a kapcsolódó kutatások évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Végigtekintve az elmúlt évtizedek kutatásait látjuk, hogy maga a diagnózis és a diagnózis felállítására alkalmazott mérőeszközök is jelentős változáson mentek át, sajnos azonban a probléma előfordulási gyakorisága nem csökkent. Sőt, az MPT a következőt írja:
„Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága soha korábban nem látott módon emelkedik. A WHO adatai alapján 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21.2%-át világszerte a mentális zavarok okozzák. A depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált.”
„A 18 és 24 év közötti fiatalok 34 százaléka számolt be mentális zavar, például depresszió, szorongás vagy bipoláris zavar tüneteiről. Ez az arány 2000-ben még csak 24 százalék volt. Ennek eredményeként 2021-22-ben több mint félmillió 18-24 éves fiatalnak írtak fel antidepresszánst.” „https://www.pharmindex-online.hu/pszichiatria/hirek-cikkek/a-fiatalok-rosszabb-egeszsegugyi-allapotban-vannak-mint-az-idosebbek”.
Mit tehetünk az egyre nagyobb számban előforduló viselkedési problémákkal, diagnosztizált vagy nem diagnosztizált fiatalokkal, hogy a gyakran megjelenő másodlagos tünetek, a későbbiekben nem okozzanak életvezetési nehézségeket?
Szót ejtünk azokról a védő (protektív) faktorokról melyek a sikeres alkalmazkodást segítik, legyenek azok környezeti tényezők- család, iskola kortárskapcsolatok -, vagy a fiatal saját érzéseinek azonosítása, önreflexiójának javítása.
A mentalizáció és megküzdési lehetőségek kapcsán irányított beszélgetések, de az ifjúsági irodalom vagy a drámapedagógia, pszichodráma is segíthet az önkifejezés megtalálásában, a társas szituációk kapcsán a helyzet megértésében és a megfelelő viselkedési minta alakításában.
Az ötödik teremben:
Hevesi Judit óvodapszichológus, mesterpedagógus, Holdfény Utcai Óvoda
Téma:
Hogyan lehetünk reziliens pedagógusok?
A reziliencia érzelmi jóllétünk fontos összetevője, ezért szoros összefüggésben van a kiégéssel. Egyfajta rugalmasságot, lelki ellenállóképességet jelent. A reziliens emberekre jellemző, hogy egy megterhelő esemény után viszonylag rövid időben képesek eredeti nyugalmi állapotukba visszatérni. Az egyéni reziliencia képességünk eltérő, ahogyan a személyiségünk, a családi mintáink is eltérőek. A biológiai immunrendszerünkkel is törődünk és erősítjük azt, a lelki immunrendszerünket, rezilienciánkat is tudjuk fejleszteni.
A hatodik teremben:
Hintalovon Alapítvány képviseletében Stáhly Kata pszichológus, gyermekjogi szakértő, a NEMECSEK Program szakmai vezetője
Téma:
A gyerekvédelem aktuális kihívásai a közoktatásban, különös tekintettel az online biztonság és a mobiltelefon használat kérdéseire
Az iskolában sok olyan kérdés és helyzet merül fel, amely a gyerekek védelmével kapcsolatos. Mit jelent a bántalmazás, milyen formái vannak, melyek a pedagógusok lehetőségei és kötelezettségei a gyerekek bántalmazása kapcsán? Mit jelent az online biztonság kérdése egy iskola szemszögéből, és a jelenlegi szabályozások hogyan befolyásolják az iskolák mindennapi életét? Ezeket a kérdéseket járjuk körül a másfél órás interaktív beszélgetés során.
A hetedik teremben:
Hornyán Anna, az Óvodai Nevelés szakmai – módszertani folyóirat főszerkesztője
Téma:
Hatékony prevenciós eljárások, viselkedésrendezés rendező és konfliktus kezelést segítő, módszerek, technikák az óvodában
Ha óvodapedagógusként Neked is nehézséget okoz a konfliktuskezelés, szívesen ismernél meg jól használható új hatékony módszereket, esetleg felelevenítenéd a korábban tanult eljárásokat, szeretettel várlak a szekcióba!
Mottó: „A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.” (Dann Millmann)
A nyolcadik teremben:
Kis Anita mesterpedagógus, 1. Számú Általános Iskola
Téma:
Egyszer volt, hol nem volt II.
Interaktív mese-feldolgozás népi játékokkal, gyakorlati feladatokkal.
A kilencedik teremben:
Pappné Gazdag Zsuzsa gyógytestnevelő, Budaörsi Csicsergő Óvoda
Téma:
Élménytestnevelés – okos testnevelés az óvodában és az alsó tagozaton. Átalakított futó-fogójátékok és térbeli tudatosságot fejlesztő játékok
A hagyományos győztes-vesztes, kiesős típusú játékokkal szemben az élménytestnevelés a fejlődés- és fejlettségközpontú játékokat helyezi a középpontba, ahol nem a versenyen, egymás legyőzésén van a hangsúly.
A fő cél, hogy minden gyermek számára a játék élményt, sikert, tanulási lehetőséget jelentsen. Kompetenciaérzetük adottságaiktól, képességeiktől függetlenül kedvezően változzon. A versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával szemben élje meg. Fizikai és érzelmi biztonságban, szociális kompetenciáik fejlődésével képessé váljanak a sportszerű versengésre.
A tizedik teremben:
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, címzetes főiskolai docens
Téma:
A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetésével kapcsolatos problémák
A szekcióülésen bevezető előadás formájában ismerjük meg a TÉR bevezetésekor előforduló jellemző problémákat és azok megoldását, valamint javaslatokat kapunk a teljesítményértékelési rendszer intézményi tervezésével, irányításával és vezetésével kapcsolatban. Az előadást követően lehetőség nyílik a résztvevők problémáinak megbeszélésére és a megoldási lehetőségek körvonalazására.
A tizenegyedik teremben:
Radnai-Kristóf Enikő mesterpedagógus, szaktanácsadó, life coach, Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola
Téma:
Hatékony kommunikáció, konfliktuskezelés és coaching az iskolai és pedagógiai helyzetekben (előadás és gyakorlat)
Aki a hatékony kommunikációs technikák birtokában van, az jobban mozgósítja egy adott cél, megoldás érdekében saját erőforrásait. A hatékonyan kommunikáló egyénekből álló tantestület, ha úgy tetszik, egy irányba működő, azonos cél érdekében dolgozó csapatot eredményez. Kommunikációnk, önismeretünk fejlődése magával hozza a változásokra való problémaérzékenységünk fejlődését, a munkánk során felmerülő konfliktusok hatékony megoldását. Az előadás és gyakorlat során megismerhetjük a különböző kommunikációs technikákat, egyszerű coaching-technikákkal ismerkedhetünk meg, modellezhetjük a pedagógiai konfliktusok lehetséges megoldásait.
A tizenkettedik teremben:
dr. Simó Judit gyerekpszichiáter – Nemzetközi Cseperedő Alapítvány
Téma:
A környezeti adaptáció és a nyílt kommunikáció szerepe az autista gyerekek támogatásában
„Az autizmusom nem probléma. Viszont problémákat tud okozni. A problémáimhoz szeretnék segítséget kapni, nem ahhoz, hogy ki is vagyok. (autista fiatalember – Thinking Person’s Guide to Autism)
A gyerekek sokszínűsége természetes és izgalmas, számtalan lehetőséget ad a közösség tapasztalatainak gazdagítására. A tipikustól eltérő fejlődésű gyerekek beilleszkedésének, boldogulásának támogatása ugyanakkor összetett, gyakran kihívásokkal teli feladat minden pedagógus számára. A szereplők jóllétének és a sikeres inklúziónak nélkülözhetetlen eszköze a nyílt kommunikáció.
Az autizmusról való beszélgetés azonban nem könnyű, számos külső és belső tényező hatása alatt formálódik, amelyben saját feldolgozott vagy feldolgozatlan kérdéseink ugyanúgy szerepet játszanak, mint közvetlen környezetünk vagy éppen társadalmunk ehhez való viszonyulása és tudása.
Hogyan beszélgessünk az autizmusról a családdal, a gyerekkel, a kortársakkal, a szülői közösséggel, a kollégáinkkal? Titok? Stigma? Vagy segítő tudás? Mik az autizmusról való nyílt kommunikáció eszközei, módszerei, célja? Hogyan segíti az egyes szereplőket az autizmusról való nyílt beszélgetés? Kinek mit kell/lehet tudnia? Mit tehetek pedagógusként a nyílt kommunikáció megerősítéséhez?
Ezeket a kérdéseket járjuk körül, elsősorban a mindennapi gyakorlat oldaláról.
A tizenharmadik teremben:
Szőke Johanna Freelance teacher trainer, Lecturer, AI in education specialist
Téma:
A mesterséges intelligencia kimaxolása az óratervezésben és az órai munkában
Ezen az interaktív szekcióülésen a pedagógusok megismerhetik az alapvető promptolási technikákat, melyekkel megkönnyíthetik az órákra való készülést. Foglalkozni fogunk szövegek és képek promptolásával. Emellett a diákok kritikai gondolkodásának fejlesztésére és AI-kompatibilis házi feladatok tervezésére is kitérünk.
A tizennegyedik teremben:
Vasváry Noémi gyógypedagógus, mesterpedagógus, Budaörsi Csicsergő Óvoda
Téma:
Hangfürdő tibeti hangtálakkal
Szeretettel várok legfeljebb 20 főt egy hangfürdőre, ahol a test és a lélek gyógyul, ahol elcsendesítjük az elmét. A hangtálak különböző frekvenciájú hangtartományban rezegnek, mely rezgések elősegítik a megnyugvást, az oldódást, a mindennapi stressz elengedését.
A hangtálak mellett megszólaló koshik, különböző dobok és hangszerek színesítik a hangélményt, hogy még pihentebb állapotot érhessünk el.
Az előadásokat és beszélgetéseket követően kötetlen beszélgetésekkel zárták a napot az aulában.
(Fejlesztő Pedagógia Online, via Budaörsi Infó)
