(Budapest, 2022. május 18. – FPO/MTI) Az Országgyűlés május 17-én kedden elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ötödik Orbán-kormányban tizenegy tárca működik majd. Ellenzéki vélemény szerint nem érthető, hogy miért nem lesz önálló tárcája az egészségügynek, az oktatásnak és a környezetvédelemnek, hiszen a közvélemény-kutatások igazolják, hogy a magyar lakosság ezt szeretné. Meglátásuk szerint egy-egy terület fontosságát jelzi, hogy van-e önállóan gondolkodni tudó tárcája, ennek záloga pedig az önálló minisztérium.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: az új struktúra nemcsak a már kialakított jó gyakorlatokat viheti tovább, de hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország továbbra is előre tudjon menni.
Az új kormányzati struktúra számos törvény módosítását teszi szükségessé – mutatott rá.
Kifejtette: a javaslat egységesíti a miniszterekre vonatkozó rendelkezéseket, azok a miniszterek, akik nem vezetnek önálló minisztériumot ugyanolyan jogállásúak lesznek, mint akik egy-egy tárca élén állnak. Arról, hogy milyen tárcák működnek, továbbra is az Országgyűlés dönt – rögzítette.
Az államtitkár hozzátette: ezt a kormányt kiegészítheti olyan miniszterekkel, akik saját szakterületet kapnak, de feladataik ellátásában nem saját, hanem egy másik kormányiroda segíti őket.
Kitért arra is: a javaslat gondoskodik az eddig együtt kezelt feladatkörök jogszabályi szintű szétválasztásáról. Példaként említette a szociális és nyugdíjpolitika felelősségi körét, illetve az oktatási területet, ahol a köznevelés és a felsőoktatás külön felelősségi körként jelenik meg.
További újítás, hogy a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget, amely eddig külön-külön jelentek meg, összevonják és ezeket a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségként nevesítik. Önálló felelősségi körként hozzák létre továbbá a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget. Ez eddig a külpolitikai szakterület részét képezte – mondta.
Összegzése szerinti az új struktúrában minden feltétel adott, hogy a hazánkra váró kihívásoknak megfelelni képes kormányzati munkát végezhessenek, ahogy azt a választópolgárok elvárják.
Az előterjesztését – kivételes eljárásban – 124 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a parlament.
A jogszabály alapján a leendő kabinet minisztériumai a következők lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Építési és Beruházási Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium, valamint Technológiai és Ipari Minisztérium.
A törvény szövege kitér arra, hogy a miniszterelnök munkaszervezete a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda.
Az Építési és Beruházási Minisztérium a Miniszterelnökségből történő kiválással jön létre.
Az előző kormányzati ciklusban tíz minisztérium működött. A korábbi minisztériumok közötti jogutódlást a kormány rendeletben határozza meg. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az ellenzéki pártok álláspontjáról és az európai szankciótervekről is szó volt napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.
A képviselők az új kormányszerkezettel összefüggő, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat vitájában hangsúlyosan fejtették ki többek között azt a véleményüket, amely szerint hiányolják az önálló oktatási, környezetvédelmi és egészségügyi minisztériumok felállítását.
A romaintegráció kapcsán elhangzott, hogy együttérzés nélkül nem lehet esélyegyenlőségről beszélni: az elmúlt 12 évben nem sikerült a fiatalok felemelkedését elősegíteni, sokan még középiskolai végzettséget sem szereznek. Egyre sürgetőbb az oktatás újragondolása.
Örömtelinek, de szűkmarkúnak nevezték a Corvinus Egyetem esélyegyenlőségi programját. Azt kérték, ne tíz, hanem legalább kétszáz diákkal indítsák a programot.
A Belügyminisztérium államtitkára válaszában a nemzeti felzárkózási stratégiáról beszélt, ami a többi között a munkához jutást, a családok, lemaradók felzárkóztatáshoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítását tartalmazza.
Szólt a Biztos kezek gyerekházakról és a tanodákról is, amelyek átlagosan évente 5500 gyermeknek nyújtanak segítséget a mindennapi tanulásban, valamint kitért az Út a diplomához programra.
Szinte mindegyik felszólaló hiányolta az önálló minisztériumot az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén.
A kormányzati szerkezet nagy vesztesei éppen azok a területek – a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor – amelyek az emberek számára a legfontosabbak – hangzott el.
Önálló környezetvédelmi és klímaügyi, oktatási és egészségügyi tárca felállítása mellett érveltek.
Úgy vélték: a minisztériumok listájából az látszik, hogy a kormányoldal szerint nem jelent valódi veszélyt a klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése, az élelmiszerválság, az oktatás leépítése, a pedagógushiány, az egészségügy romló állapota és a növekvő társadalmi szétszakadás sem.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem tudni, hogy melyik „rejtélyes fantázianevet” kapó minisztérium melyik területért felel majd, de sajtóhírek szerint az oktatást, a környezetvédelmet és a szociális területet is szétdarabolják több tárca között.
Elhangzott, az oktatási területnek nem lesz megfelelő szakmai irányítása, mert a miniszteri névsorból is látszik, hogy ehhez a területhez értő tárcavezető nem lesz a kormányban.
Feltették a kérdést: Pintér Sándorról kinek jut eszébe a közoktatás?
A kormány oldalról megszólaló az államtitkár válaszában hangsúlyozta: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén igenis sokat ért el, konkrét vállalásokat tett a kormány.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot árulkodónak nevezték az ellenzéki oldalról, mivel a 11 tárcából hat gazdasági, öt hatalmi ügyekkel foglalkozik, semmilyen más témának nincs helye. Azt vetették a kormány szemére, hogy kizárólag a hatalom és a pénz érdekli a kormánypártokat, kifogásolva, hogy nem lesz klíma-, szociális ügyekért, oktatásért és egészségügyért felelős minisztérium.
Az is elhangzott, hogy nem csak az a baj az elmúlt 12 éves kormányzati munkával, hogy nincs önálló egészségügyi, oktatási vagy szociális minisztérium, hanem az, hogy „objektíve” nagyon rossz teljesítményt nyújtott a kabinet ezeken a területeken. A kormányoldalnak és Orbán Viktornak ugyanis nem fontosak ezek az ország jövője szempontjából kiemelt területek – állapították meg.
Egy tanár 14 év szakmai tapasztalattal annyit keres, mint egy kezdő szakmunkás, nincsen elég háziorvos, 2010 óta nem emelkedett a családi pótlék és a nyugdíjminimum, a kormányzati intézkedések hozzájárulnak a klímakatasztrófához – sorolták, hozzátéve, hogy a kormányoldal nem foglalkozik az emberek mindennapos jólétével, csak saját gazdasági érdekeivel.
A KDNP részéről az az előterjesztők nevében a vitában elhangzottakra reagálva, az ellenzéki felszólalásokat semmitmondónak, demagógiával terheltnek és önelégültnek nevezték.
A Fidesz részéről az önálló egészségügyi és oktatási tárcát hiányoló ellenzéki hozzászólásokra reagálva azt mondták: nem azon múlik egy ágazat sikere, hogy önálló minisztérium irányítja vagy sem, hanem azon, hogy a kabinet hogyan dolgozik. Azt hozták példaként, hogy 2010 előtti baloldali kormányok alatt ugyan volt külön egészségügyi tárca, de attól az ágazat csak vizitdíjat és kórházi napidíjat kapott, illetve népszavazással kellett megakadályozni a kórházak privatizációját.
Az oktatásról szólva pedig megjegyezték: nincs olyan pedagógus Magyarországon, aki nem Magyar Bálint miniszterségének négy évét tartja a legszörnyűbbnek.
(Fejlesztő Pedagógia Online / mti)
