Pedagóguséletpálya-törvény – Az egyeztetés után is elutasítják az ellenzéki pártok a kormány terveit

Budapest, 2023. május 25. (Fejelsztő Pedagógia Online / mti) – Elfogadhatatlannak tartják és ezért elutasítják ellenzéki pártok a kormánynak a pedagógusstátusz-törvénnyel kapcsolatos javaslattervezetét – közölték a Belügyminisztériumban tartott 24-ei szerda délelőtti egyeztetés után az azon részt vevő hat párt képviselői. A kormányoldal szerint a szerdai kilencpárti egyeztetés egy hosszú tárgyalási folyamat 19. állomása volt. A találkozón az összes parlamenti párt valamennyi kérdésére és felvetésére válaszoltak a kormány képviselői. Várták a pártok szövegszerű javaslatait is az új pedagóguséletpálya-törvény kapcsán, ilyen azonban csak a Mi Hazánktól érkezett. A baloldali pártok egyetlen javaslatot sem tettek.

Az MSZP nevében nyilatkozó Kunhalmi Ágnes társelnök elmondta, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány az európai uniós forrásoktól teszi függővé a pedagógusok bérének emelését. Szerintük a béremeléshez szükséges források biztosítása nemzeti hatáskör, ezért azt a költségvetésből kell biztosítani.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint a státusztörvény-javaslat elfogadhatatlan, így azt vissza kell vonni, a pedagógusok béremelését azonnal végre kell hajtani, és ugyanígy teljesíteni kell a tanárok és a diákok jogos követeléseit. „Az oktatás javításának alapja nem lehet egy bosszútörvény” – tette hozzá.

A DK-s Barkóczi Balázs szerint a tervezet ellen tiltakozók eddig csak diktátumokat, megfélemlítést, könnygázt kaptak. Ha elfogadják ezt a törvényt, az az oktatás „teljes szétveréséhez” fog vezetni – fűzte hozzá.

Gelencsér Ferenc Momentum-elnök szerint az egyeztetésen Pintér Sándor belügyminiszter nem ígérte meg, hogy nem fújják le többé könnygázzal a jövőjükért tüntető diákokat. A miniszter „semmilyen nyitottságot nem mutatott arra, hogy visszavonja a tanárokat sújtó bosszútörvényt” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Kanász-Nagy Máté LMP-frakcióvezető-helyettes szerint azonnali béremelésre van szükség a közoktatásban, emellett szabadságot és autonómiát is kell biztosítani az ágazatnak. Leszögezte: ők is elutasítják, hogy az Európai Unióra kellene várni a béremeléssel. A státusztörvénnyel kapcsolatban azt mondta: új tervezetről kell tárgyalni és lehetővé kell tenni, hogy a tárgyalóasztalhoz mindenki hozzáférjen, aki érintett a közoktatásban.

Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő kijelentette: a státusztörvény nem teszi lehetővé, hogy fokozzák a pedagógusok autonómiáját és szabadságát. A kormány a tanárokat „a nemzet napszámosaivá, cselédjeivé kívánja tenni” – mondta, hozzáfűzve: „ma is egy Klebelsberg Kunóra lenne szükség, aki az első világháborút követő években a romokból építette újjá a magyar közoktatást”.

A Belügyminisztérium által kezdeményezett egyeztetésen mások mellett részt vettek az ellenzékkel együttműködő Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az Adom Diákmozgalom és az Egységes Diákfront képviselői is, de a pártok szerint „a kormány az ő véleményükre nem kíváncsi, csupán a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatait hallgatja meg”.

A hat pártnak az egyeztetést követő tájékoztatón kiosztott nyilatkozata szerint a pedagógusstátusztörvény-tervezet elhibázott, mivel szerintük az eddig bejelentett módosításokkal együtt is „generálisan szembemegy a magyar érdekekkel és a kormánynak az Európai Unióval kötött megállapodásaival, így számos helyen ellentmond az Emberi Erőforrások Operatív Programban (EFOP) rögzített vállalásokkal”.

A nyilatkozatban kitérnek arra is, hogy a pedagóguspálya vonzóbbá tétele követelmény és egyben magyar érdek. Fontosnak tartják, hogy „olyan jogszabály ne születhessen, amely a pedagógusoktól szerzett jogokat vesz el, szűkíti szakmai autonómiájukat, valamint a szülők és a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait”.

„Ez a státusztörvény-tervezet nem lehet tárgyalási alapja az oktatás megújításának, „mert ez a jogszabály nem javítja, hanem rontja Magyarországon az oktatás helyzetét” – közölték az egyeztetésen részt vevő ellenzéki pártok, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a tervezettel szakmailag és rendszerszinten is szemben állnak. „Bárminemű jövőbeni olyan egyeztetés, amelynek ez a tervezet az alapja, nem tekinthető érdemi egyeztetésnek a közoktatás helyzetéről” – olvasható a nyilatkozatban.

Rétvári Bence: a baloldal továbbra is akadályozza a pedagógusok béremelését

A magyar baloldal még mindig az uniós források Magyarországra érkezése ellen dolgozik, ezzel akadályozza a pedagógusok béremelését – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az új pedagóguséletpálya-törvény tervezetének a parlamenti pártok képviselőivel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatón.

A politikus közölte, ha a baloldal támogatná, hogy megérkezzenek az uniós források hazánkba, akkor már másnaptól átlagosan 561 ezer forintos szintre emelkedhetne a pedagógusok bére.

„Sajnos a mai napon sem hallottunk semmilyen garanciát a baloldali politikusoktól arra vonatkozóan, hogy megváltoztatják az eddigi politizálásukat, és nem a pedagógusok ellen, hanem az érdekükben fognak politizálni” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a baloldalt kisstílű politikai pártérdek vezérli.

Hangsúlyozta, a kormány az elmúlt harminc év legnagyobb pedagógus béremelésére készül, hiszen 75 százalékos emelés nem történt az elmúlt évtizedekben. Azt kérik a baloldal képviselőitől – folytatta – hogy se itthon, se Brüsszelben ne dolgozzanak a pedagógusok ellen.

„Nem tudom, józan ésszel ki gondolkozhat úgy Magyarországon, hogy se a magyar emberek, se a magyar pedagógusok ne kapják meg azt az összeget, ami őket megilleti, ami törvény szerint jár” – fogalmazott, majd megjegyezte: azok, akik a pedagógusok béremelése ellen dolgoznak, havonta hatmillió forintos fizetést vesznek fel az Európai Parlamentben végzett munkájukért. „Sajnálatos, hogy csak a magyar pedagógusok kárára tevékenykednek” – fűzte hozzá.

Közölte: a szerdai kilencpárti egyeztetés egy hosszú tárgyalási folyamat 19. állomása volt. Elmondása szerint a találkozón az összes parlamenti párt valamennyi kérdésére és felvetésére válaszoltak a kormány képviselői. Várták a pártok szövegszerű javaslatait is az új pedagóguséletpálya-törvény kapcsán, ilyen azonban csak a Mi Hazánktól érkezett.

A baloldali pártok egyetlen javaslatot sem tettek, „jól láthatóan azért jöttek, hogy kivonuljanak” az egyeztetésről, holott hónapok óta mást sem tettek, csak az egyeztetéseket hiányolták – mutatott rá az államtitkár.

Kitért arra is, hogy sajtóhírek szerint a baloldali pártok közös nyilatkozatot adtak át Pintér Sándor belügyminiszternek a tárgyalást követően, valójában azonban ilyen nem történt. „Nem tudjuk, hogy ott felejtették-e a nyomtatóban, esetleg nem tudták, hogy ki fogja átadni vagy útközben veszett el, de ilyen nyilatkozatot nem adtak át” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez is mutatja a magyar baloldal komolytalanságát.

Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy a „Magyarországtól jogtalanul visszatartott” uniós források beérkezésekor 20 százalék fölötti béremelés valósulhat meg a pedagógusok körében, amelyet januárig visszamenőleges hatállyal fizetnek ki. A jövő évben további 25 százalékos, 2024-ben pedig 29 százalékos béremelésre készülnek, ami azt jelenti, hogy 800 ezer forint közül alakulhat a pedagógusok bére 2025-től.

A szerdai tárgyaláson Pintér Sándor belügyminiszter és Rétvári Bence államtitkár mellett Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke is részt vett.

Rétvári Bence emlékeztetett, hogy online konzultáció keretében több körben, összesen 56 ezer pedagógus és mintegy 130 ezer szülő válaszolt a kormány oktatással kapcsolatos kérdéseire az elmúlt hónapokban, valamint 400 iskola igazgatójával és képviselőjével tartottak egésznapos egyeztetést. Az életpályatörvény tervezetéről a szakszervezeteken túl az Országos Köznevelési Tanáccsal, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, egyházi és magánfenntartókkal, oktatási szakértőkkel, szülői szervezetekkel, valamint az Országos Diáktanáccsal is tárgyalt a szaktárca – fejtette ki.