Színes lépcsők – érzelmi intelligencia fejlesztő digitális tananyag

Bartyik Gitta, Szabó Ágnes, Szabó Erzsébet, Bjelik Blanka, Polonyi Tünde Éva

Színes lépcsők – érzelmi intelligencia fejlesztő digitális tananyag

ABSTRAKT

Jelen írásban a célunk az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó, innovációt képviselő, digitális felületen létrehozott „Színes lépcsők”1 elnevezésű tananyag bemutatása. A tananyagot pedagógusokból és pszichológusokból álló team hozta létre és az eddigi tapasztalatok szerint kiegészítő jelleggel építhető be az alsó tagozatos korosztály tanóráiba, szabadidős tevékenységeibe valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulók rehabilitációs foglalkozásaiba. A tanulmány első részében áttekintő jelleggel ismertetjük a „Színes lépcsők” program elméleti alapjait: az érzelmi intelligencia és a mindset mód szakirodalmi összefoglalását és pedagógiai hozadékaikat, továbbá a különleges bánásmódot igénylő tanulók fő csoportjait és a tananyag létrehozását megelőző neurodiverz szemléletű kutatásunk eredményeit. Írásunk második része a „Színes lépcsők” célmeghatározásait, alkalmazási lehetőségeit és tartalmi moduljainak bemutatását tartalmazza. Munkánk célja, hogy az érzelmi intelligencia tárgykörébe tartozó pszichológiai összetevők fejlesztése célzottan beépüljön az általános iskolai oktatás kultúrájába.

KULCSSZAVAK: érzelmi intelligencia, fejlődésorientált szemlélet, különleges bánásmód, digitális tananyag

ABSTRACT

In this paper we present the „Colour Steps” curriculum, created by a team of educators and psychologists, which is an innovative digital interface for the development of emotional intelligence. Experience has shown that the curriculum can be integrated in a complementary way into lessons and leisure activities for primary school pupils and rehabilitation activities for pupils with special needs. In the first part of the paper, the theoretical foundations of the Colour Steps programme are reviewed: a literature review of emotional intelligence and mindset and their pedagogical implications, the main groups of pupils with special needs and the results of neurodiverse research that preceded the development of the curriculum. The second part of our paper presents the objectives, applications and content modules of the „Colour Steps”. The aim of our work is to integrate the development of psychological components of emotional intelligence into the culture of primary school education in a targeted way.

KEYWORDS: emotional intelligence, growth mindset, special treatment, digital curriculum

Bevezetés

Az érzelmi intelligencia „atyjaként” számon tartott Daniel Goleman (1995) szerint az érzelmi intelligencia a siker és az élettel való elégedettség szempontjából hangsúlyosabb szereppel bír, mint az értelmi intelligencia. Az érzelmi intelligencia fontos szerepet tölt be ugyanis az élet számos színterén, úgymint a családi és társas kapcsolatokban, oktatásban, sikerességben, mentális jólétben, munkahelyi szerepekben és az általános személyes fejlődésben is. A mai modern pszichológiai és pedagógiai álláspont szerint az értelmi és érzelmi intelligencia együttesen járul hozzá a sikeres életvezetéshez, mindkettő szerepe hangsúlyos, de jelenleg az iskolai oktatásban az értelmi készségek kimunkálása mellett háttérbe szorul az érzelmi készségek fejlesztése. Nemzetközi viszonylatban az érzelmi intelligencia fejlesztése egyre inkább elismert oktatási alapfeladat, több országban (pl.: Egyesült Államok, Finnország, Kanada, Ausztrália, Írország, Új-Zéland, Dánia) a tantervekbe beépítetten jelenik meg. Az érzelmi intelligencia készségek többségében nem velünk születettek, a korai életévekben szerzett tapasztalatok, a környezeti hatások, valamint a tanulás, gyakorlás mentén formálódnak, fejleszthető részképességek. Természetesen a fejlődésében kulcsszerepe van a családnak, de az oktatási intézmények is jelentős szerepet játszanak benne. Az iskolai szociális közeg önmagában gazdag lehetőséget biztosít az érzelmi intelligencia készségek gyakorlására, továbbá a művészeti tantárgyak, olvasmányélmények, drámapedagógia élmények is spontán hatnak rá. Az érzelmi intelligencia tudatos fejlesztésével hozzájárulhtunk a tanulók érzelmi, akadémiai és társas készségeinek fejlődéséhez, felkészítve őket a sikeres és kiegyensúlyozott életre (Brackett, 2019). Számtalan empirikus vizsgálat kutatta és kutatja napjainkban is az érzelmi intelligencia egyéb tényezőkkel való kapcsolatát. Igazolták többek között az érzelmi intelligencia pozitív korrelációját az empátiával, a meleg szülői légkörrel, negatív korrelációját a társas szorongással és a depresszióval (Fernandez-Berrocal, et al., 2006). Rubin (1999) megállapította, hogy a magasabb érzelmi intelligencia serdülőknél alacsonyabb szintű antiszociális viselkedéssel és magasabb proszociális viselkedéssel társul. A magasabb érzelmi intelligenciájú egyének, Lopes, Salovey, Coté és Beers 2004-es tanulmánya szerint, több pozitív interperszonális kapcsolatról számolnak be. Az érzelmi intelligencia és az egészség, egészségmagatartás összefüggéseit szintén empirikus adatok támasztják alá (Nagy, 2010). Az empirikus kutatások nagy része, Akpur (2020) meta-analitikus elemzése alapján arra utal, hogy az érzelmi intelligencia az oktatásban való siker fontos összetevője. A pszichológusokból és pedagógusokból álló szakmai csapatunk által összeállított „Színes lépcsők” egy lehetséges eszköz az érzelmi intelligencia készségek fejlesztéséhez. A tananyag tartalma és játékos feladatai teljes mértékben megtartják a pedagógiai határokat, mélylélektani érzelem értelmezések nem történnek meg általuk.

Az érzelmi intelligencia fogalma és az alapérzelmek

A legszélesebb értelmű meghatározás szerint az érzelmi intelligencia egy „Zeitgeist” vagy kulturális trend, egy adott kor lelke. A második megközelítése e terminusnak, hogy olyan személyiségvonások egy csoportjára vonatkozik, amiről úgy gondoljuk, fontos az életben elért sikerekhez, úgymint kitartás, teljesítménymotiváció, szociális készségek, önfegyelem. Végül az akadémiai pszichológiai megközelítés szerint a kifejezés olyan képességek készletét jelenti, amelyeket az érzelmi információ feldolgozásakor használunk (Oláh, 2005). A mai értelemben használt érzelmi intelligencia kifejezés a szakirodalomban Salovey és Mayer 1990-es munkájában jelent meg először. A kutatók négy olyan területet írtak le, amelyek szerintük meghatározzák az érzelmi intelligenciát: az érzelmek azonosítása, az érzelmek szerepének értése, az érzelmek kezelése, valamint az érzelmek használata a gondolkodásban (Mayer, Salovey, 1997). A „Színes lépcsők” egyrészről ezen a képességalapú érzelmi intelligencia megközelítésen alapozódik, továbbá Paul Ekman (1969) érzelem elméletén, amely szerint bizonyos alapvető érzelmek univerzálisak, kultúrától és társadalmi háttértől függetlenül jelen vannak minden emberben. Ekman hat alapvető érzelmet azonosított: öröm, szomorúság, meglepődés, undor, harag, félelem. Tananyagunk tartalma az alapérzelmek köré szerveződik, egyéb nem egyetemleges, hanem a kultúra és a társadalom révén elsajátított, úgynevezett tanult érzelmek tananyagunkban érintőlegesen jelennek meg.

Az érzelmi intelligencia lényege abban rejlik, hogy az egyén képes felismerni, megérteni és hatékonyan kezelni a saját és mások érzelmeit. Az érzelmi intelligencia fejlesztése hozzájárul a jobb önismerethez, önszabályozáshoz, az adekvát stresszkezeléshez, a társas kapcsolatok minőségéhez, a sikerességhez és a boldogabb, kiegyensúlyozottabb élethez (1. ábra).

1. ábra: Érzelmi intelligencia összefoglaló infografika

Háttér kutatásunk (2022) bemutatása

Kutatási kérdésünk azokból a korábbi vizsgálatokból indult ki, amelyek igazolták a tanulmányi eredményesség és az érzelmi intelligencia közötti együtt járást. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kapcsolatot – a korábbiakban nem vizsgált- különleges bánásmódot igénylő, azon belül beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő és integráltan tanuló sajátos nevelési igényű (SNI), specifikus tanulási zavar diagnózissal rendelkező gyermekek esetében is megtaláljuk-e, továbbá szerettük volna feltárni azt, hogy az érzelmi intelligencia mutató tekintetében van-e eltérés a neurotipikus és az atipikus tanuló csoportok között. Vizsgálatunkban (Bartyik, Ocsenás és Polonyi 2023) 343 fő vett részt, ebből 71 fő különleges bánásmódot igénylő tanuló, átlagéletkoruk: 13,01 év. Elemzéseink fiúk esetében mutattak rá a magasabb tanulmányi eredmények és jobb érzelmi intelligencia mutató együtt járására, továbbá szignifikáns különbséget találtak az érzelmi intelligencia tekintetében a neurotipikus fejlődésmenetű és a tanulási zavarral diagnosztizált gyermekek összehasonlításában, valamint a BTMN és a tanulási zavarral küzdő gyermekcsoportok között is (2. ábra). Vizsgálati mintánkon a tanulók közötti különbségek nem csak a tanulmányi sikeresség tekintetében, hanem az érzelmi intelligencia területén is megmutatkoztak.

2. ábra: Érzelmi intelligencia mérése: Nagy H.: ÉIT teszt alkalmazásával

Az integráltan tanuló, tanulási zavarral küzdő diákok az érzelmi intelligencia területén is elmaradást mutatnak a neurotipikus fejlődésmenetű társaiktól. Kutatásunkkal szerettük volna felhívni a figyelmet az iskolai fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások érzelmi intelligencia komponensekkel való kiegészítésére a tanulási sikeresség növelése érdekében. A „Színes lépcsők” programmal egy könnyen alkalmazható eszközt kívánunk ehhez biztosítani. A „Színes lépcsők” tartalma az érzelmi és az értelmi képességek fejlődését egyaránt szolgálja, az iskolai fejlesztések hasznos kiegészítője lehet.

Mindset mód

Carol Dweck (2005) amerikai pszichológiai professzor mindset elméletének alaptétele az, hogy az emberek különböznek egymástól abban, hogy milyen hiedelmeik vannak önmagukról, hogyan gondolkodnak képességeikről (3. ábra). A mindset módok szerinti működés azt jelenti, hogy kétféleképpen gondolkodhatunk önmagunkról:

1. Gondolhatjuk azt, hogy képességeink, alapvető tulajdonságaink adottak és nem megváltoztathatók, hiába tennénk bármit is. Ebben a szemléletben gondolkodva a kritikát konkrét sértésként éljük meg, a kudarcokra legyőzhetetlen akadályokként tekintünk, mások sikerét fenyegetőnek érezzük magunkra nézve és a kihívásokat ha lehetséges, inkább elutasítjuk. Ez a fajta rögzült szemlélet azonban nem segíti kibontakoztatni a bennünk rejlő lehetőségeket.

2. Gondolhatjuk azt, hogy a képességeink és tulajdonságaink megváltoztathatóak, fejlődhetnek az itt és most állapotához képest. Ez a fejlődésfókuszú szemléletmód elengedhetetlen a sikerhez. Akik ebben a szemléletben gondolkodnak, a kihívásokra lehetőségként tekintenek, kudarcaikból profitálnak, az őket ért kritikákból tanulnak, mások sikerére példaként tekintenek, az erőfeszítéseket pedig a kiválóság felé vezető útnak tekintik. Ebben a szemléletben gondolkodva akár a legnehezebb időszakokban is gyarapodhatunk, és az erőfeszítésekkel bármit elérhetünk. Természetesen a szemléletmód sem fix, megváltoztatható! Ennek első lépése az lehet, ha az alábbi kérdések megválaszolásával beazonosítjuk mindset módunkat. Olvassuk el az állításokat és döntsük el, hogy egyetértünk velük, vagy sem.

1. Az intelligencia alapvető tulajdonság, amelyet nem lehet jelentősen megváltoztatni.

2. Az ember tanulhat új dolgokat, de az intelligenciaszintjét nem lehet megváltoztatni.

3. Akármennyi intelligenciával rendelkezik is az ember, az bármikor jelentősen megváltoztatható.

4. Az ember egész élete során alapvetően megváltoztathatja az intelligencia szintjét.

Az egyéb képességeinkkel, tulajdonságainkkal kapcsolatos meggyőződéseinket is megismerhetjük, ha az „intelligencia” szót helyettesítjük például a „művészi tehetség”, „sportkészség” vagy „matematikai képességek” szavakkal is. Az 1. és a 2. kijelentés rögzült szemléletmódra, míg a 3. és a 4. a fejlődési szemléletre utal. Az elmélet arra hívja fel a figyelmet, hogy lehetőleg ne skatulyázzuk be magunkat (és tanítványainkat se) egy statikus világba, hiszen a világ változik, képességeink és mi magunk is változunk. Ez elsősorban azon múlik, mennyit és hogyan teszünk érte a számunkra fontos területeken. Ha változtatni akarunk, akkor először a vélekedéseinken kell változtatni (Dweck, 2015). A Színes lépcsők tananyag a fejlődésorientált (growth) mindset támogatását alapcélnak tekinti.

3. ábra: Mindset módok infografika

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek

A gyermekek közötti különbségek, különbözőségek óriásiak lehetnek, egyesek alulteljesítenek, mások messze meghaladják bizonyos területen a többi társukat. Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel egyéni, sajátos nevelési és oktatási szükségleteik vannak, egyéni bánásmódot igényelnek az iskolában. Őket nevezi a jelenleg hatályos Köznevelési Törvény „kiemelt figyelmet igénylő gyerekeknek” (4. ábra). Ebbe a tág körbe tartoznak a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), a sajátos nevelési igényű (SNI) – tanulási zavarral, figyelem és aktivitás zavarral (ADHD), autizmussal, fogyatékossággal élő tanulók, valamint a tehetséges tanulók is.

4. ábra: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek – összefoglaló infografika

Az atipikusnak nevezhető fejlődés egyre gyakoribb a közoktatás intézményeiben, és mivel a jelenlegi pedagógiai gyakorlatban főként az egyéni vagy kiscsoportos részképesség fejlesztés hangsúlyos, fontos, hogy az innovatív digitális tananyagfejlesztés irányukban, szükségleteikhez igazítva is megvalósuljon. A neurodiverzitás szemléletében gondolkodva tananyagunk teljes mértékben tiszteletben tartja a tanulók közötti neurológiai különbségeket, a tanulási zavarokra az agyi működések egyedi mintázataként tekint, és minden diák számára egyenlő esélyeket biztosít a tartalom felhasználására.

A SZÍNES LÉPCSŐK CÉLMEGHATÁROZÁSAI

A „Színes lépcsők” program célkitűzései az érzelmi intelligencia fejlesztésére összpontosítanak, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait és a fejlődésfókuszú szemléletmódot. A program fő céljai közé tartozik az érzelmi tudatosság növelése, az érzelmek felismerésének és kifejezésének gyakorlása, az empátia fejlesztése, az érzelemszabályozás, a stresszkezelés technikáinak bővítése, valamint az önértékelés és önbizalom erősítése. Ezek a célok szorosan összefonódnak a gyermekek szociális és érzelmi kompetenciáinak fejlesztésével, amelyek alapvetőek a sikeres tanulás és a harmonikus személyiségfejlődés szempontjából.

1. Érzelmi tudatosság fejlesztése – érzelmek felismerése

A program célja, hogy a tanulók felismerjék saját érzelmeiket, és megértsék azok hatását gondolkodásukra és viselkedésükre. Az interaktív játékok segítségével a diákok megtanulják azonosítani és megnevezni érzelmeiket a különböző helyzetekben.

2. Érzelmi tudatosság fejlesztése – érzelmi szókincs bővítése

A „Színes lépcsők” célja az érzelmi szókincstár gazdagítása, bővítése, az érzelmek minél széleskörűbb és árnyaltabb kifejezésének segítése. Az árnyaltabb érzelemkifejezés hozzájárul az érzelmek pontosabb felismeréséhez és megértéséhez, ami alapvető az érzelmi tudatosság és az empátia kialakításában. Célunk, hogy a gyerekek hatékonyabban legyenek képesek kommunikálni érzelmi állapotaikról.

3. Pozitív és negatív érzelmek elfogadása – önelfogadás, érzelemszabályozás

A pozitív és negatív érzelmek egyaránt fontosak a személyiség fejlődésében. Célunk a pozitív érzelmek közül a hála érzelem kiemelése, tudatos használatára nevelés, illetve a negatív érzelmek létjogosultságának elfogadásának, kezelhetőségének és szabályozásának tanítása.

4. Mások érzelmeinek megértése – empátia fejlesztése

A program elemeivel célunk lehetőséget biztosítani a tanulóknak arra, hogy felismerjék és megértsék mások érzelmeit, együttérzéssel és empátiával reagáljanak, valamint, hogy különböző perspektívákból ismerjék meg mások érzelemvilágát. Az érzelmi intelligencia fejlesztés célja az empátia növelése, mely erősebb és mélyebb kapcsolatokat eredményez a különböző szociális közegekben.

5. Érzelemszabályozás és stresszkezelés technikái

A stressz és az érzelmi megterhelés kezelése kulcsfontosságú a gyermekek mentális egészségének megőrzésében. A program célja, hogy a tanulók hatékony stratégiákat sajátítsanak el az érzelmek szabályozására és kezelésére, gyakorlati megoldásokat kínálva a mindennapi kihívások kezelésére.

6. Fejlődési szemléletben való gondolkodás – growth mindset

A fejlődési szemléletmód elősegíti a tanulók kitartását és rugalmasságát a kihívásokkal szemben. A program célja, hogy a tanulók és pedagógusok egyaránt elsajátítsák ezt a szemléletet, amely segíti őket a folyamatos fejlődésben és a nehézségekkel való megküzdésben.

7. Tanuláshoz szükséges részképességek fejlődése

Tananyagunk összeállításának megkezdésekor egyáltalán nem volt célként meghatározva a tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése, hiszen arra már számtalan kiváló program áll rendelkezésre. A fejlesztés folyamatában azonban hamar ráeszméltünk arra, hogy – ahogyan azt munkánk alapvetése is állítja – az értelmi és érzelmi készségek egymástól nem függetlenek, összefonódnak egymással, nem tudunk érzelmi készségeket fejleszteni értelmi készségek nélkül! Az érzelmi intelligencia fejlesztő játékaink gyakoroltatják és fejlesztik a tanuláshoz szükséges részképességeket, úgymint a memóriát, a figyelmet, az észlelést, a képzeletet, a beszédet és a gondolkodást is.

8. Önbizalom és önértékelés fejlesztése

Célunk az érzelmek világában való biztosabb eligazodás fejlesztésével, valamint a fejlődési szemléletben való gondolkodásmóddal az, hogy a tanulók jobban rálássanak érzelmi működésükre és erősségeikre, hozzájárulva ezzel az önismeretük bővítéséhez, önértékelésük erősítéséhez. A gyerekek pontosabb és reálisabb képet alakítanak ki önmagukról, önismeretük bővülése önmagában támogatja önértékelésüket. A stresszkezelés hatékonyabbá tételével célunk, hogy a gyerekek megtanulhassák azt, hogy képesek érzelmeiket kontroll alatt tartani, hozzájárulva ezzel az önbizalom és magabiztosság fejlődéséhez.

9. Életre szóló érzelmi készségek alakítása

A program hosszú távú célja, hogy a tanulók olyan érzelmi intelligencia készségeket sajátítsanak el, valamint olyan praktikus eszközöket ismerjenek meg, amelyek segítik őket nemcsak az iskola és a tanulás világában, hanem a mindennapi életben való boldogulásukban és a sikeres kapcsolatok kialakításában.

Célcsoport és munkaformák

A „Színes lépcsők” digitális tananyag és interaktív játékgyűjtemény célcsoportját az általános iskola alsó tagozatos (6-10 éves) tanulói alkotják, azok az 1-4. osztályos tanulók, akik az érzelmi intelligencia fejlesztésére törekszenek, vagy erre az útmutatásra sikeres tanulmányi beválásuk, és/vagy egészséges érzelmi, szociális kapcsolataik kialakítása érdekében szükségük van. A tartalom és az interaktív játékok e korosztály életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazítottan játékosítottak, multimédiás tartalmakkal (videók, animációk) gazdagítottak, élményszerűségre törekvők, színesek. A tananyag kialakítása során figyelembe vettük a tanulási zavarral küzdő gyerekek sajátos feldolgozási és információszerzési igényeit, így használata számukra is optimális. A „Színes lépcsők” az alábbiak tekintetében igazított a tanulási zavarral küzdő gyermekek sajátos igényeihez:

• a tananyag rövidebb egységekbe tagolt
• a tananyag felhasználhatósága nem kötött, rugalmas
• a tananyag multiszenzoriális (video, kép, mozgókép, hang, szöveg)
• szöveges instrukcióink tömörek, egyszerűek
• írott szövegekben open-dyslexic-font betűtípust használunk, mely a diszlexiások számára könnyebben olvasható
• hosszabb szövegek (mesék) hangzóanyagként állnak rendelkezésre
• játékaink interaktív gombokkal irányíthatók, azonnali visszajelzést adnak
• játékaink többször, másféleképpen ugyanazt a készséget gyakoroltatják
• ugyanazon típusú feladat differenciált szinteken elérhető
• az audio-vizuális megjelenés élményszerű
• a tanulók erősségeire koncentrál a tartalom felépítése
• játékaink szerkesztése sikerélményt biztosít (többszöri próbálkozás lehetősége)
• a megoldásokhoz időkorlátot nem társítottunk
• kooperatív, együttműködésre épülő munkaformák is alkalmazhatóak
• a tananyag feldolgozása pedagógusok pozitív megerősítéseivel és kísérésével történik

A Színes lépcsők alkalmazási lehetősége egyéni, kiscsoportos, kooperatív és frontális osztálymunka kereteiben is megvalósítható, a differenciálásra is lehetőséget nyújt. Az interaktív játékok élményszerűségének biztosítása érdekében fontos, hogy a tanulók egyénenként digitális eszközzel rendelkezzenek.

Felépítés: modulok és tartalom

A tananyag moduljainak alapjait egyrészről a szakirodalmi és tapasztalati adatok alapján összegyűjtött, iskolai környezetben bevált érzelmi intelligencia fejlesztő lehetőségek adják (5. ábra), valamint ezek mellett tartalmaz ismeretbővítő (érzelmek nevei, hasznosságuk) részeket is.

5. ábra: Az érzelmi intelligencia fejlesztés iskolai lehetőségei

1. táblázat: A Színes lépcsők-EQ fejlesztő tananyag moduljai:

A SZÍNES LÉPCSŐK RÉSZLETES TARTALMA

TUDÁSTÁR

HANGULAT

MESE

Mesék hanganyagként és olvasható változatban, a hat alapérzelemhez illesztve. Képzeleti feldolgozáshoz kérdések és alkotómunka.

ZENE

Válogatott zenék az érzelmek természetes aktiválásához. A zenehallgatáshoz művészeti tevékenységek (szabad tánc, alkotás) társítása.

HÁLA

SZITUÁCIÓK (ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS)

MINDSET

ÉRZELEMSZÓTÁR JÁTÉKOK

ÉRZELEMAZONOSÍTÁS JÁTÉKOK

NYUGODT ZÓNA

Technikai feltételek, alkalmazott platformok

Frontális feldolgozás esetén tanári laptop, okostábla és lehetőség szerint minél több eszköz szükséges a tanulóknak. Csoportos vagy egyéni feldolgozás esetén minden tanulónak saját eszközre (laptop, asztali számítógép, tablet, okostelefon) van szüksége. A tananyag online felületen elérhető, így elengedhetetlen a megbízható internethálózat. A tananyagegységben megjelölt alkalmazások: Google Űrlapok, LearningApps, Genially/, Jigsawplanet/, Canva, Youtube.com. A”Színes lépcsők” offline elemeket is tartalmaz: érzelemnaplózás, kihívások (kedvesség, hála) és projekt feladatok is a program részei.

Kitekintés

A „Színes lépcsők” program hatásvizsgálata jelen és következő tanévben zajlik. A tananyagot használó pedagógusok visszajelzései szerint a gyermekek nyíltabban és árnyaltabb kifejezésmóddal beszélnek saját érzelmeikről, kevesebb társas konfliktus jelenik meg az osztályban. A „Színes lépcsők” program iránt érdeklődést tapasztalunk a pedagógusok köréből, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az érzelmi intelligencia célzott és tudatos fejlesztése még kevésbé elterjedt az általános oktatásban. A „Színes lépcsők” program egy könnyen használható eszközként szolgálhat azon iskolák számára, ahol szeretnék az érzelmi és szociális készségek fejlesztését beépíteni a tanulóik oktatásába, nevelésébe. A hatásvizsgálat elemzéseit és óratervek mintáit a továbbiakban publikáljuk.

IRODALOM

Akpur, U. (2020). A systematic review and meta-analysis on the relationship between emotional intelligence and academic achievement. Kuram ve Uygulamada Eğitim Bilimleri/Educational Sciences: Theory & Practice, 20(4), 51–64.

Bartyik Gitta, Ocsenás Dorottya, Polonyi Tünde Éva (2023): Miért fontos az érzelmi intelligencia mérése a különleges bánásmódot igénylő (BTMN, SNI) tanulók körében? Alkalmazott Pszichológia 25 : 4 pp. 67-88. , 22 p.

Brackett, M. (2019). Érezni szabad! {You are allowed to feel!}Jaffa Publisher.

Dweck, C.(2005): Szemléletváltás.

Ekman, P., Sorenson, E. R., & Friesen, W. V. (1969). Pan-cultural elements in facial displays of emotion. Science, 164(3875), 86–88.

Fernandez-Berrocal, P., Alcaide, R., Extremera, N., and Pizarro, D. (2006). The role of emotional intelligence in anxiety and depression among adolescents. Individual differences research, 4(1).

Goleman, D. (1995). Emotional intelligence. Bantam Books, Inc.

Lopes, P. N., Salovey, P., Côté, S., Beers, M., and Petty, R. E. (Ed.). (2005). Emotion Regulation Abilities and the Quality of Social Interaction. Emotion, 5(1), 113–118. https://doi.org/10.1037/1528-3542.5.1.113

Mayer, J. D., Salovey, P. (1997): What is emotional intelligence? In P. Salovey; D. Sluyter. (Eds.), Emotional development and emotional intelligence (pp.3-31). New York: Basic Books.

Nagy, H. (2010): A képesség-alapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikus elemzése. Doktori Disszertáció. ELTE

Oláh, A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.

Rubin, M. M. (1999). Emotional Intelligence and its Role in Mitigating Aggression. A Correctional Study of the Relationship between Emotional Intelligence and aggression in urban adolescents. Unpublished dissertation, Immaculata College, Pennsylvania.