2024. március 11. (Fejlesztő Pedagógia Online / mti) – Idén jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevő felsőoktatási hallgatók (doktoranduszok) szakmai és anyagi lehetőségei – mondta a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke egy március 7-ei reggeli tévéműsorban.
Molnár Dániel ismertetése szerint Magyarországon a doktori képzés lehetőséget biztosít a fiatal kutatók életpályájának megalapozásához. Kiemelte, hogy ma tíz doktoranduszból hatnak az ösztöndíja mellett a képzési költségeit is az állam finanszírozza, tekintettel arra, hogy ez a tevékenység jelentősen hozzájárul az ország gazdasági, szellemi és kulturális fejlődéséhez.
Az elnök felidézte, hogy 1993-ban kapták meg a felsőoktatási intézmények a tudományos fokozat odaítélésének jogát. A képzés 2016-ig három évig tartott, majd az ekkor bevezetett új típusú doktori képzés ennek idejét 2+2 évre növelte és az ösztöndíjak is emelkedtek.
Ismertetése szerint a doktori képzéshez egy hallgató abban az esetben csatlakozhat, ha elvégezte az alapképzést, majd a mesterképzési szakot, illetve az úgynevezett osztatlan képzésből is lehet csatlakozni.
Az első két év a képzési és kutatási szakasz és a második év végén komplex vizsgát kell tenni. Ekkor a doktori iskola azt méri, hogy a doktorandusz mennyire haladt előre a kutatásában és mennyire biztosított az, hogy a megadott határidőre doktori fokozatot szerez majd. Ezt követően a második két évben disszertációk írásával foglalkoznak, publikációkat teljesítenek, konferenciákon vesznek rész, illetve tudományos aktivitást fejtenek ki – fűzte hozzá.
Molnár Dániel konkrét számokat is említve elmondta, hogy jelenleg a magyar felsőoktatásban tanuló 310 ezernél is több hallgató közül mintegy 11 ezren vesznek részt doktori képzésben, a doktoranduszok mintegy hatvan százaléka állami ösztöndíjas. A doktori képzésben résztvevők száma folyamatosan emelkedik, egy tanév alatt mintegy 35 százalékkal nőtt a számuk – jelezte.
Elmondta, hogy 2022-ben kötöttek stratégiai megállapodást a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, meghatározva azokat a célkitűzéseket, kulcsterületeket, amelyekkel tovább erősíthető és fejleszthető a doktori képzés, illetve a doktoranduszok számára anyagi és szakmai oldalon is további támogatásokat tudnak nyújtani. Emellett a DOSZ elnöke fontos mérföldkőnek nevezte, hogy a parlament tavaly megszavazta a Neumann János Programot, amely Magyarország új innovációs stratégiáját jelenti.
Ez a program az egyetemeket, a kutatóintézeteket és a gazdaságot szeretné összekapcsolni. Kilenc kulcseleme közül az egyik a doktoranduszokat érinti, ennek keretében a többi között bővülő ösztöndíjakkal tudják őket támogatni – hangsúlyozta.
Ismertette azt is, hogy egy jogszabály értelmében a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük van kiegészíteni az ösztöndíjakat és a modellváltó intézmények élnek is ezzel a lehetőséggel.
A magyar állami ösztöndíj mértéke az első két évben havi 140 ezer, míg a második két évben 180 ezer forint. Mivel attól függően, hogy a kutatóintézmények milyen mértékű kiegészítő ösztöndíjakat tudnak kínálni, közöttük versenyhelyzet jöhet létre, ezért a DOSZ ezt az ösztöndíjrendszert folyamatosan monitorozza – fűzte hozzá.
A nem modellváltó intézmények számára pedig elindult a kiválósági ösztöndíjprogram, ebben elsősorban a matematika, a természettudomány, az informatika területén kutatók vehetnek részt – emelte ki a DOSZ elnöke.
Molnár Dániel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy a Neumann János Programban megerősített, 2016-ban elindult új Nemzeti Kiválóság Program keretében – egy tavalyi kormánydöntésnek is köszönhetően – csaknem 30 milliárd forintos keretösszegben, 15 ezren részesültek támogatásban.
A kooperatív doktori program 2020-ban indult el, annak keretében azok a doktoranduszok kaphatnak akár négy éven keresztül havi 400 ezer forintos támogatást, akik a doktori képzés mellett egy vállalatnál végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet. Ezáltal ez a program összeköti a doktori iskolákat, a doktoranduszokat és a vállalatokat, ez pedig Magyarország versenyképességéhez is hozzájárul – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az ebben résztvevők így megkapják a 140, majd a második két évben már 180 ezer forintos állami ösztöndíjat, a vállalati fizetést és a 400 ezer forintos támogatást is.
Kiemelte, hogy Magyarországon ez ma a legkiemelkedőbb ösztöndíj-konstrukció. Ráadásul idén január 1-jétől egy kormányrendelettel módosult a Nemzeti Kiválóság Program, a kormány létrehozta a Nemzeti Ösztöndíjprogramot, amely a két programot foglalja keretbe és ehhez a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap öt százaléka, de legalább 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Így az ezt az ösztöndíjat elnyerő hallgatók 125 ezer és 250 ezer forint közötti támogatásra számíthatnak.
Ez az új rendszer a felsőoktatási intézmények számára az eddigieknél jóval nagyobb mozgásteret biztosít, hiszen ezeket az ösztöndíj-pályázatokat ők bonyolítják le – tette hozzá.
Molnár Dániel elmondta: bízik abban, hogy a doktoranduszok kitartóak lesznek és számukra motiválólag hatnak, példaképet jelentenek a magyar Nobel-díjas tudósok, kutatók is.
