2023. május 23. (Fejlesztő Pedagógia Online / mti) – A kormánypártok szavazataival, döntő házként elfogadta a román szenátus május 22-én hétfőn a Művelt Románia oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet.
Az oktatás színvonalát javítani, a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni hivatott jogszabálycsomag egyebek mellett az iskolai erőszak megelőzését és büntetését célzó országos terv kidolgozását is előírja, ismét lehetővé teszi, hogy elküldjék az iskolából a súlyos kihágásokat elkövető diákokat, választható érettségi tantárggyá teszi a vallást a középiskolák humán szakos osztályai számára, lehetővé teszi, hogy a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezzenek a meghirdetett helyek felére, a többit a nyolcadik osztályos záróvizsgán, az úgynevezett országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki egy számítógépes rendszer.
A felsőfokú oktatást szabályozó tervezet szerint a rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.
Az oktatási törvények elfogadását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a tavaszi parlamenti ülésszak legfőbb célkitűzésének minősítette, és előkészítése során azt tartotta szem előtt, hogy az anyanyelvi oktatás hatályos szabályozásai ne szűküljenek. A szövetség a képviselőházi elfogadást követően úgy értékelte: kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform.
Az RMDSZ a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet, hogy a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.
A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan különóraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében. A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, és a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek – sorolta az RMDSZ közleménye.
Az oktatási reformcsomag ezek után a Művelt Románia projektet kezdeményező Klaus Iohannis államfőhöz kerül kihirdetésre.
Az új közoktatási és felsőoktatási törvény elfogadását beárnyékolta az, hogy a tanügyi szakszervezetek hétfőn határozatlan idejű általános sztrájkot hirdettek. Béremelési követeléseikre a hétfőn elfogadott törvénycsomag nem ad választ, a tervezetéből ugyanis kivették a pedagógusok bérezésére vonatkozó részt, ezt az általános közalkalmazotti bértörvény fogja szabályozni.
A szakmai és politikai konszenzus hiánya az örökös kísérletezés áldozatává tette a romániai oktatási rendszert. A kommunista diktatúra bukása óta eltelt 33 évben 28 tárcavezető váltotta egymást – átfogó reformokat ígérve – a bukaresti oktatási minisztérium élén. Miután tartalmi újítások véghezvitelére mandátumuk többnyire rövidnek bizonyult, a legtöbbjük megelégedett az érettségi és „országos képességfelmérő” vizsgák és a vakációk időpontjának megváltoztatásával.
